Tervezés I.

Ros Hasana

Mióta elkezdtük a közös munkát (ami eddig főleg inkább ismerkedésből állt), ez volt az első igazán tevékeny workshopunk. Hosszas előkészületek, egymásrahangolódás után végre konkrét lépéseket tettünk afelé, hogy valóban nekiláthassunk az igazi ötletelésnek, és lassan-lassan magának a Projektnek.

A találkozó első felében összeszedtük azokat a társadalmi problémákat, amikről úgy gondoltuk, hogy akár lehetne is rájuk építeni a leendő projektünket. A zömében különböző, egymástól függetlennek látszó címszavakról gyorsan kiderült, hogy különösebb erőszak nélkül felfűzhetők egy gondolati görbére, amin a helytörténettől kezdve a személyes emlékezeten át, a kisebbségek szociális helyzetén keresztül egészen az egészséges táplálkozásig minden elfér, és egymással összefügg.

A workshop második fele már egy konkrét projekt kidolgozásáról szólt. Választott témák mentén négy csoportba rendeződtünk (társadalmi passzivitás - társadalmi csoportok leszakadása - egészséges életmód – kisebbségek helyzete) és megkezdődött az aktív ötletelés. A találkozó végére, miután mind a négy csapat bemutatta az elképzeléseit, egyértelművé vált, hogy eltérő mértékben ugyan, de valóban van átfedés a különböző elképzelések között. És bármi is lesz végül a társadalmi akciónk, egyelőre úgy tűnik, a csapat képes lesz lelkesen és együtt dolgozni.

Balázs Gábor előadása a Mózes Házban

2011.október 26


Ezalkalommal a Mózes Házban gyűltünk össze, hogy meghallgassunk egy előadást, illetve beszélgessünk a zsidó hagyomány viszonyáról a jótékonysághoz (cádáká). Az előadónk Balázs Gábor filozófus volt, aki a hagyomány fontos szövegein keresztül vezetett el bennünket a cádáká eszmeiségéhez, illetve gyakorlásának módjaihoz. Parázs vita alakult ki a szövegek értelmezése körül, de az este végére egy kicsit mindenki többet tudott az adakozás hagyományos zsidó interpretációiról.

Marom – n6n7 fesztivál

A találkozó első felében megnéztük Zsuzsi budapesti zsidó helyeit, és arról beszélgettünk sokat, hogy bizonyos kerületek (a 7. és a 13.kerület) a történelmi múlton túl mitől érezhetően zsidó kerületek. Megkötöttük a szerződést, megbeszéltük a levelezőlistát és a csoportot érintő szervezési ügyeket. Megérkeztek a Maromosok (Schönberger Ádám, Dudás Dóri, Rónai Peti), akik röviden ismertették a Marom működését és felépítését, majd felvázolták, hogy az idei Negyed6negyed7 fesztiválra mit terveznek és miben kérik a segítségünket. 

A három felmerülő ötletből (túra a városnegyedben, nyitó flashmob, szociális tevékenység) a csoport ketté oszlott. Az egyik csoport a szociális tevékenységről, míg a másik a városnegyedi túráról ötletelt. Fél óra elteltével a két csoport ismertette, hogy mire jutottak. A szociális tevékenységgel foglalkozó csoport a hajléktalanokra koncentrálna: megteremteni a méltóságukhoz való visszatérés esélyét, érzését. Példának egy olyan ruhaosztást terveznének, ahol lehetőség van a válogatásra, felpróbálásra, cserére. 

A másik ötlet egy olyan túra megszervezése lenne, ahol hajléktalanok a túravezetők, és az ő tudásukat ismerhetnénk meg a kerületekről. A másik csoport a Hanuka és Karácsony idei egybeesése kapcsán a két nagy vallás megismerését, párbeszédét támogatná egy gasztronómiai eseménysorozat keretében. Különböző családoknál lehetne főzni hagyományos recepteket, úgy, hogy a többletből dobozokban eljuttathassunk a hajléktalanoknak is.

http://negyed6negyed7.com/hanuka-fesztival/n6n7-sztori

Tervezés II.

2011.október 12
A találkozó során folytattuk az első alkalommal indított folyamatot: újabb két ember Budapestről, zsidóságról készített fényképeit néztük meg.
Utána mindenki le kellett írjon négy olyan „szaktudást”, mellyel a csoport számára hasznos lehet. Kávéfőzéstől a szigorúan vett szakmai tudásig mindenféle előkerült. Ezek kapcsán beszélgettünk és ismerkedtünk tovább.
A találkozó második felében átbeszéltük a korábbi alkalommal felvázolt négy ötlettervet, és két körben megszavaztuk, melyik kettővel ötletelünk tovább.
Két csapatra válva kb. 30 percben gondolhattunk át és készíthettünk elő egy-egy lehetséges utat, társadalmi csoportok leszakadása és egészséges életmód témában. A „kidolgozott álomterveket” már mint két projektet prezentáltuk egymásnak. A negatív felhang oka, hogy az ismertetés során mindkét terv megdőlni látszott. A lelkesedés megmaradt, de szembesültünk vele, ennyi idő nem elég rendesen átbeszélni sem egy témát, hogy minden egyes újabb kérdés újabb buktatót vet fel, és valószínűleg alulról építkezve, kisebbtől a nagyobb felé haladva kell majd mind terveznünk, mind megvalósítanunk. Átbeszéltük a tervezés kapcsán összegyűlt tapasztalatokat és a hatékonyabb ötletelési módokat.
Az alkalom záróakkordjaként előkészítettük a csoportszerződést.

Zsidó identitás + “kutatás” és aktív állampolgárság

Első alkalommal gyűltünk össze a Rákóczi úti lakásban, amit Lilinek és anyukájának köszönhetünk. Ezzel úgy tűnik, megtaláltuk a csoport működésének állandó helyszínét. Folytattuk a korábban megkezdett zsidó identitás témát: a saját képekről és a hozzájuk kapcsolódó személyes élményekről beszélgettünk. A zsidó identitás témájához kapcsolódóan ketten vállalták, hogy egy családszobron keresztül bemutatják, milyen módon van jelen a zsidóság saját családjukban. A szobrokon mi magunk jelenítettük meg az egyes családtagokat és a zsidóságot különböző helyzetekben, így látható volt, hogyan változik a zsidóság helyzete, ha a család elhagyja az otthonát , vagy egy idegen lép be a családi fészekbe. Végül megbeszéltük, ki hogyan érezte magát a ráruházott szerepben.

Az Appadurai-szöveget (A kutatáshoz való jog) előző alkalommal kaptuk meg, és olvastuk el. A tanulmány azáltal is kapcsolódott a társadalmi felelősségvállaláshoz, mivel az állítja, hogy társadalmi környezetünk és a saját helyünk "kutatásán" keresztül válhatunk aktív állampolgárrá. Először kiscsoportokban elemeztük a szöveget a megadott szempontok alapján, majd a csoport egy tagja mutatta be a cikkel kapcsolatos véleményüket. A megszokott, az estét lezáró beszámolókból mégis mintha az derült volna ki, szinte mindenki úgy érzi, hogy szeretne már a projekt lényegéhez eljutni és átlépni a tervezés szakaszába

Bánkitó – csapatépitő tábor

2011 augusztus 3-4.

A Bánkitó Fesztivál előtt egy nappal kezdtük a csapatépítést, bár nem

mindenki tudott ott lenni. Így is nagyon változó háttérből érkeztünk,

nem alkottunk homogén csoportot. A különböző, Gábor és Kata által

összeállított, feladatok segítségével jobban megismerhettük egymást.

Volt szó zsidó identitásról, és hogy ez kinek mit jelent, és

beleláthattunk egy kicsit a csoport-dinamikába: ki milyen feladatokat

vállal szívesen, vagy kevésbé szívesen. Beszéltünk arról is, hogy

kinek mit jelent a társadalmi felelősségvállalás. Legtöbben jeleztük,

hogy ötletekre, egymásra nyitottan érkeztünk, kíváncsian arra, hogy

mire jutunk. Megbeszélhettük néhány aggodalmunkat is. 

Érdekességként fel-alá rohangált mindkét nap az ottani kalandpark egyik munkatársa

meztelen felső testtel, mutogatva a mellkasára tetovált Nagy

Magyországot. Este még összeültünk kicsit beszélgetni a fesztivál

területén. Volt aki tudott vállalni önkéntességet a fesztivál

lebonyolításában, volt aki korábban visszament Budapestre.