Social Action Excange Program 2011 / 2012

Az elmúlt két alkalomra reflektálva, amikor egyenként megfogalmaztuk saját jelenlegi általános tapasztalatainkat, majd azokból egy össztársadalmi érzést formáltunk, most különböző háttérrel rendelkezők szempontjából néztünk meg egyes problémákat: milyen érzései lehetnek ugyanazzal kapcsolatban egy vidéki kisvárosban, vagy egy fővárosban élő értelmiséginek, hogyan érezhet egy hajléktalan vagy egy cigánytelepen élő. A feladat végére mindannyian megfogalmazunk a magunkban felébredt érzéseket. Egyesek úgy gondolták, a problémák talán nem is olyan súlyosak és megoldhatatlanok, mint amilyennek tűntek korábban, illetve érdekes, hogy sokan közelebbinek és megfoghatóbbnak érezték tőlük távolabb lévő társadalmi osztályokban lévők problémáit, mint akár barátaikét, környezetükben élőkét. Felmerült a kérdés, hogy mit is jelent hátrányos helyzetűnek lenni – hátrányos helyzetűnek tekinthetünk például a szó szoros értelmében véve egy kisvárosban élő, helyzetéből kitörni és változtatni nehezen képes pedagógust?